Bevezetés

Az új gazdasági mechanizmus 1986-ban történő bevezetése a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban (LNDK) a piac szerepének elfogadását, az ország külföldi működő tőke előtti megnyitását jelentette. A szocialista tábor szétesését követően – a korábbi szocialista piaci orientáltság helyett – a laoszi gazdaság az ázsiai és a nyugat-európai piacok felé nyitott, amely az általunk is ismert korábbi gondolkodási mód és gyakorlat teljes átalakítását követelte meg.

Meghatározó volt Laosz számára, hogy 1997 júliusában az ASEAN teljes jogú tagjává vált. Laosz 2008-ban csatlakozott az ASEAN szabadkereskedelmi övezetéhez (AFTA), amelynek tagjaként vállalta, hogy 2008-2015 között az importált termékek és szolgáltatások 95 %-a esetén a vámokat 0-5 % közé szorítják le, míg a számára legérzékenyebb termékek esetén a vámokat 2018 végéig építik le.

2013-ban a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) és az ASEAN Gazdasági Közösség (AEC) 2015-ben.

A világgazdaságba egyelőre nem integrált országot a pénzügyi és gazdasági válság kevésbé érintette, a GDP 7-8%-os éves növekedésével lehet számolni az elkövetkező években (Kína után a második leggyorsabb ütemben növekvő GDP a régióban). A reformfolyamatnak köszönhetően a laoszi vezetés sikereket ért el a gazdaságfejlesztésben és az életszínvonal emelésében, ami reálissá tette azt a célkitűzést, hogy Laosz 2020-ig kikerüljön a legkevésbé fejlett országok (LDC – Least Developed Countries) kategóriájából. A kitűzött célok realitását a Laosznak hosszabb távon is tartós exportbevételt biztosító villamosenergia-termelés, nagy volumenű vízerőmű építési beruházások és az ország gazdaságában továbbra is meghatározó szerepet játszó mezőgazdaság kiemelt fejlesztése alapozza meg.

A magyar-laoszi kétoldalú kereskedelmi forgalom elhanyagolható mértékű. Az elmúlt időszakban az import nem haladta meg a pár tízezer USD éves értéket. Az export esetében a 2010. év számít rekordnak, amikor – a kötött segélyhitel projektek megvalósításával – a magyar kivitel 4,9 M USD értéket ért el. Ezt követően a magyar export visszaállt korábbi, inszignifikáns szintjére: 2011-ben 13.000, 2012-ben 21.600 USD volt, majd 2013-ban 73.800 USD-re, 2014-ben pedig 403 100 USD-re növekedett.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok elsődleges potenciális területe a mezőgazdaság. Ezt nagyban elősegíti az a tény is, hogy számos, e területen dolgozó laoszi vezető végezte tanulmányait Magyarországon.

Laosz legfontosabb mezőgazdasági termékei a rizs, a kukorica, a kávé, míg állattenyésztése terén a bivaly-, a szarvasmarha- a disznó- és a baromfi-állomány érdemel figyelmet

A mezőgazdaság terén tapasztalható magyar-laoszi együttműködés hosszú múltra tekint vissza. A két ország hasonló – a mezőgazdaság számára kedvező – adottságai miatt a laoszi fél nagymértékben számít a mezőgazdaság, állattenyésztés és élelmiszer-termelés terén meglévő magyar tapasztalatokra.
2009-ben került aláírásra a 8,6 M USD összegű kötött segélyhitel-felajánlásról szóló keret-megállapodás, amely alapján minifarmok rekonstrukciójára és korszerűsítésére, haltáp-üzemek és vágóhidak létesítésére került sor az országban lévő kis farmgazdaságok jó minőségű takarmánnyal és tenyészállatokkal történő ellátásának javítása érdekében. A projektek 2011-re sikeresen megvalósultak. A laoszi fél kérésére magyar részről újabb, mintegy 30 M USD értékű kötött segélyhitel és 30 M USD Eximbank hitel nyújtására fejeztük ki elvi készségünket, amely a laoszi agrárgazdaság és élelmiszeripar további, integrált fejlesztését célozza.

Fontosabb gazdasági egyezmények

2014 júliusában megnyílt a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodája, majd 2015 májusában termékbemutatója Vientiane-ban.