Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság egy tenger nélküli ország, amely határos Mianmarral, Kambodzsával, Kínával, Thaifölddel és Vietnámmal.  Annak ellenére, hogy Laosz tengerektől elzárt ország, itt a legmagasabb az egy főre jutó vízellátás Ázsiában. Mintegy 6,5 millió ember él 18 tartományban, a legtöbben – 63 százalék – még mindig a vidéki területeken lakik. Azonban az urbanizáció 4,9 % évente. Az országot jórészt hegyes tájak uralják, a legtermékenyebb föld a Mekong síkságon mentén található. A folyó észak-déli irányban 60%-ban a határt alkotja Thaiföld és Laosz között.

Annak ellenére, hogy még mindig a legkevésbé fejlett országok közé tartozik (LDC – Least Developed Countries), Laoszi NDK jelentős előrelépést tett a szegénység enyhítésére. Az elmúlt 2 évtizedben, 1992 és 2015 között a szegénység aránya 46%-ról 23%-ra csökkent. Az ország jó úton halad, hogy elérje a Millenniumi Fejlesztési Célokat (MDG) és a felére csökkenjen a szegénység 2015 végéig, azonban most az a kihívás, hogy minden Laoszi ember javát szolgálja az ország fejlődése.

Laosz külpolitikáját a kiegyensúlyozott kapcsolatok ápolására való törekvés jellemezi a régióban befolyással rendelkező szereplőkkel. Az ország külkapcsolatai szempontjából mérföldkőnek számított az ország 1997-es csatlakozása az ASEAN-hoz. és 2016-ban látja el újra a délkelet-ázsiai regionális szervezet soros elnöki feladatait.

Laosz történelme

A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság 1975 decemberében alakult a Laoszi Királyság után. Ezt követte több évtizedes polgárháború a Királyi Lao kormány és a kommunista Pathet Lao között, valamint Laosz is részt vett a második indokínai háborúban. A királypártiak leverése után, eltörölték a királyságot, és a kommunista Laoszi Népi Forradalmi Párt (LPRP) létrehozott egy egypárti államot. Az Alkotmányt 1991-ben fogadták el. Az egypártrendszer keretei között a Laoszi Népi Forradalmi Párt (LNFP) pragmatikus politikát folytat: a magánszektornak tett engedmények, az életszínvonal emelése, a parlament szerepének növelése révén törekszik társadalmi elfogadottsága erősítésére. 2010 óta Thongsing Thammavong miniszterelnök irányítja az országot.

Laosz az 1980-as évek közepe óta az óvatos és fokozatos nyitás, a gazdasági-politikai reformok útján halad, törvénybe iktatott kilencből hat alapvető emberi jogi egyezményt, kedvezőbb jogi környezetet teremtve a civil társadalom a civil társadalom számára, és aktívan törekszik a regionális és globális integrációra. Laoszi NDK 1997-ben csatlakozott a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN), 2013-ban a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) és az ASEAN Gazdasági Közösség (AEC) 2015-ben. A piacgazdaság alapjainak számos eleme kiépült, megindult az állami vállalatok privatizációja.Az ország belpolitikai helyzete stabil, szervezett politikai ellenzék nincs.

Meghatározó esemény volt a Laoszi Népi Forradalmi Párt 2011 márciusában tartott kilencedik kongresszusa, amely megerősítette pozíciójában a 75 éves Choummaly Sayasone pártfőtitkár-államelnököt, és meghatározta a 2011-15. közötti időszak fő célkitűzéseit: a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítését, az írástudatlanság felszámolását, a rizstermelés és az idegenforgalmi bevételek növelését.

A világgazdaságba egyelőre nem integrált országot a pénzügyi és gazdasági válság kevésbé érintette, a GDP 7-8%-os éves növekedésével lehet számolni az elkövetkező években (Kína után a második leggyorsabb ütemben növekvő GDP a régióban). A reformfolyamatnak köszönhetően a laoszi vezetés sikereket ért el a gazdaságfejlesztésben és az életszínvonal emelésében, ami reálissá tette azt a célkitűzést, hogy Laosz 2020-ig kikerüljön a legkevésbé fejlett országok kategóriájából. A kitűzött célok realitását a Laosznak hosszabb távon is tartós exportbevételt biztosító villamosenergia-termelés, nagy volumenű vízerőmű építési beruházások és az ország gazdaságában továbbra is meghatározó szerepet játszó mezőgazdaság kiemelt fejlesztése alapozza meg.

Kihívások

A fejlesztés szempontjából a legnagyobb kihívás annak biztosítása, hogy a magas gazdasági növekedésből származó haszon, ami átlagosan több mint 7 százalék volt az elmúlt öt évben, egyenletesen el legyen osztva, és átültetve az inkluzív és fenntartható emberi fejlődésbe. Ha a Laoszi NDK teljesíti a millenniumi fejlesztési célokat 2015 végéig, akkor foglalkozni kell az egyre szélesedő szakadékokkal a szegények és gazdagok között, a nők és a férfiak között, az etnikai csoportok között, és az ország különböző régióiban élő lakosok között.

Siker

Jelentős fejlődés ment végbe az országban az utóbbi években, a gazdasági növekedés és a szociális ágazat fejlődése megnyitotta az utat a folyamatos javulás felé az emberi fejlődés terén. 1985-től 2012-ig, jelentős előrelépés történt a human fejlettségi  (HDI) mutatók tekintetében: a várható élettartam 19 évvel nőtt, átlagos iskolai évek száma 2,5 évvel és az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 310 %-kal növekedett.

Laoszi-magyar kapcsolatok

A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság baráti országként kezeli Magyarországot, a laoszi-magyar kapcsolatokat modellnek tartja közép-kelet-európai kapcsolatai fejlesztéséhez. A magyar-laoszi kétoldalú kereskedelem a legutóbbi időkig jelentéktelen, jellemzően esetleges volt, kis volumenű egyedi üzletkötésekre korlátozódott.

Magyarország 2009-ben 8,6 millió dollár értékű kötött segélyhitel keret megállapodást írtunk alá a laoszi féllel. A forrás hal-, baromfi- és sertés kísérleti farmok modernizációját, bővítését és egyben tápüzemek  és egy vágóhíd létesítését irányozta elő, minimum 51 százalékban Magyarországról származó áru és szolgáltatás beszerzésével. A teljes projekt 2011 áprilisában valósult meg.

A 2009. évben indult kötött segélyhitel-projektnek köszönhetően 2010-ben mintegy 4,9 millió dollárra emelkedett a Laoszba irányuló magyar export értéke.

A laoszi-magyar kapcsolatok jelene és fejlődési lehetőségei az agrárszektorban a legszámottevőbbek, ezen belül is a halászati, állattenyésztési és takarmány előállítási területeken.

A magyar–laoszi kapcsolatokban korábban meghatározó volt a laoszi diákok felső szintű magyarországi képzése. 1975 és 1990 között mintegy 200 laoszi fiatal szerzett diplomát hazánkban, közöttük jelentős számban agrár-felsőoktatási intézményekben. Tekintettel az oktatási együttműködés rendkívül kedvező tapasztalatára a magyar kormány, 2014-2016. közötti évekre a „Stipendium Hungaricum” keretében felsőfokú és szakmai képzésre, évi 15 ösztöndíjat ajánlott fel Laosznak. 2014/2015 tanévben 11 laoszi diák kezdte meg tanulmányait felsőfokú intézeteinkben.

A magyar-laoszi kapcsolatok ápolásában, főként kulturális profilú tevékenységével, aktívan részt vesz a két a Magyar Laoszi Baráti Társaság.
2015-17 közötti időszakban Laosz kiemelt partnerországa a magyar NEFE tevékenységnek.